Az 1568. január 6-13 Tordai Országgyűlés által hozott lelkiismereti és vallásszabadság törvényének méltatása 2018-ban!

Balázs Mihály: Vallásszabadság és bevett vallások Erdélyben  - PDF

Kovács Kálmán Árpád: Az 1568. évi tordai vallástörvény - PDF

Összefoglaló - PDF

Parlamenti Napló  - DOCX

 

Tájékoztatás a 2018. március 9-i jubileumi ünnepségek lezajlásáról    -   Fényképalbumok   -

Kedves unitárius atyánkfiai!

 

 

KonferenciaIsten iránti hálával gondolunk vissza mindnyájan a március 9-i budapesti ünnepségeinkre. Amit az Országházban, majd a Pesti Vigadóban 450-en közösen átéltünk, az egyházközösségi szempontból történelmi léptékű volt, egyénileg pedig életre szóló élmény.

Reméljük, hogy január 12–13-i kolozsvári és tordai, majd a minapi fővárosi ünnepségeink alaphangulata belengi a további jubileumi rendezvényeinket. Azt kívánjuk, hogy magyar unitárius közösségünk épülését szolgálja mindez, ezért lehetőségeink szerint igyekszünk elősegíteni azt, hogy az eddigi ünnepléseken résztvevők örömében minél több hittestvérünk osztozzon a jubileumi év további rendezvényein. Örömünkre szolgál, hogy az eddigi ünnepségeinket szép számban tisztelték meg jelenlétükkel más felekezetű nemzettársaink is, ami egyházunk társadalmi megbecsültségének erősödését is jelzi.  

Úgyszintén örömmel közöljük, hogy a viharkárokat szenvedett pestszentlőrinci unitárius templomtorony felújítását szolgáló helyszíni adománygyűjtés számottevő eredménnyel zárult: mindösszesen 1.444.282 Ft, azaz 21.591 lej gyűlt össze e célra.  

Ezúton is szeretnénk köszönetünket kifejezni mindazoknak, akik bármilyen módon hozzájárultak a jól sikerült fővárosi ünneplésünk megvalósításához!

Illetékes munkatársaink a napokban gondoskodnak arról, hogy az ünnepségeken készített fényképek és filmfelvételek válogatott része nyilvánosan elérhetővé váljon. Addig is szíves figyelmükbe ajánljuk az összefoglaló sajtóközleményünket, valamint a mellékelt szemléltető fényképeket.  

 

Kolozsvár, 2018. március 11.

 

Atyafiságos tisztelettel:

 

Bálint Benczédi Ferenc püspök, Kovács István közügyigazgató, Szabó László megbízott szervező

 

Sajtóközlemény


Ünnepi konferencia az Országházban a Vallásszabadság Éve alkalmával

ParlamentA Magyar Unitárius Egyház, partnerségben az Országgyűlés Hivatalával ünnepi konferenciát szervezett 2018. március 9-én, az Országház Felsőházi üléstermében. Az emlékkonferencia újabb kiemelkedő állomása az egész éven át zajló jubileumi rendezvénysorozatnak. Az idei év kezdetén Bálint Benczédi Ferenc, a Magyar Unitárius Egyház püspöke 2018-at a Vallásszabadság Évének nyilvánította, ami által az unitárius egyház az 1568. évi Erdélyi Országgyűlés vallásügyi törvényalkotását kívánja méltatni. A világon először ugyanis Tordán nyilvánította ki az Országgyűlés, a gyülekezetek szabad lelkészválasztásának jogát. A Vallásszabadság Évének elnevezett jubileumi év mostani konferenciája egyben tudatosítani kívánja Magyarország Országgyűlésének február 20-án elfogadott ünnepi törvényét, ami által méltatta az erdélyi jogelődje 450 éves döntését, kinyilvánítva, hogy a vallásszabadság kihirdetése kiemelt nemzeti érték, január 13. pedig a Vallásszabadság Napja.

A mintegy 500 résztvevős rendezvényre 340-en érkeztek különböző erdélyi unitárius egyházközségekből, akik a magyarországi unitárius egyházkerület képviselőivel és rangos politikai-közéleti meghívottakkal közösen hallgatták meg az előadásokat.

Az ünnepi konferencia áhítattal kezdődött, amelyen Kászoni-Kövendi József, a Magyar Unitárius Egyház Magyarországi Egyházkerületének püspöki helynöke mondott imát.

Köszöntőbeszédében, Kövér László, Magyarország Országgyűlésének elnöke elmondta, amit a történelem a magyarságtól elvett, azt a kultúra igyekezett visszaadni. A magyarság idegen erők fennhatósága alá került, de a Kárpát-medencében megtartó ajándékot kapott Európától, a reformációt, de adta is cserébe a vallásszabadságot.

Ezután Lázár János, a Miniszterelnökséget vezető miniszter köszöntőjében kifejtette, a tordai vallásszabadság alakítója volt a sajátos európai életformának, az nem csak hordozta, hanem formálta azt, amit ma úgy hívunk: európaiság.

Kovács István, a Magyar Unitárius Egyház közügyigazgatója, köszöntőbeszédében elmondta, hogy a február 20-án Torda szellemisége költözött be az Országházba. A tordai szellemi kincs 450 év után méltó helyére került, s fokozatosan közkinccsé válik.

A konferencia alkalmával négy előadásra került sor, a következők szerint:

Horn Ildikó, az ELTE Középkori és Kora Újkori Magyar Történeti Tanszékének tanszékvezetője Az 1568. évi tordai országgyűlés vallásügyi határozatának jelentősége, eszmeisége és történelmi korviszonyai címmel tartott előadást. Az előadó elmondta, hogy a vallási türelem elve az erdélyi fejedelmek hűségesküjének visszatérő mozzanata volt, s ezáltal bizonyítható, hogy ez eszme a korabeli erdélyi gondolkodás meghatározó, szerves részét képezte.

Kovács Sándor, a kolozsvári Protestáns Teológiai Intézet Unitárius Kara egyháztörténelem tanszékének oktatója Az Unitárius Egyház a magyar nemzet, a művelődés és az oktatás szolgálatában címmel tartott előadást. Az egyetemi oktató előadásában olyan személyiségek élettörténetén keresztül emelte ki az unitárius egyház közszolgálati szerepét, akiket méltatlanul feledett el az utókor, de akik közösségmegtartó és -építő szolgálatukkal elévülhetetlen érdemeket szereztek.

Rácz Norbert Zsolt, a Kolozsvár-Belvárosi Unitárius Egyházközség lelkésze A vallásszabadság a tordai vallásügyi törvénytől a 21. századig című előadásában kifejtette, a szabad vallásválasztás eszméje hosszú történelmi fejlődésen ment át. Ebben a fejlődési folyamatban viszont minden kétséget kizáró módon, az 1568-as tordai törvény korát megelőző mérföldkő.

Czire Szabolcs, a kolozsvári Protestáns Teológiai Intézet Unitárius Kara bibliai tanszékének oktatója A magyar unitárius hitelvek sajátosságai című előadásában négy témát vázolva mutatta be az unitárius vallás alapvető hitelveit. Az egyetemi oktató szerint az unitáriusok viszonya a kereszténységhez olyan, mint a székelyek viszonya a magyarsághoz. Azonosak, de mégis másak.   

Az előadások után Elekes Botond Áron, a Magyar Unitárius Egyház Magyarországi Egyházkerületének főgondnoka, a konferencia levezető elnökeként összegezte az elhangzottakat.

A konferencia végén Csete Árpád, az Unitárius Lelkészek Országos Szövetségének az elnöke osztotta meg gondolatait a jelenlevőkkel, majd Bálint Benczédi Ferenc, a Magyar Unitárius Egyház püspöke Isten áldását kérte a jelenlevőkre. A konferencia a Himnusz eléneklésével zárult.

A kötött program után állófogadásra került sor az Országházban.Vigadó

 

 

A mai jubileumi ünnepség a Pesti Vigadóban ünnepi gálaműsorral folytatódik.

 

 

Budapest, 2018. március 9.

 

Sajtóközlemény letöltése dokumentum!

-----------------------------------

https://www.teol.hu/orszag-vilag/lazar-janos-masokkal-szembeni-turelem-csak-addig-tarthat-amig-megorizhetjuk-kulturankat-1049627/

http://demokrata.hu/hir/belfold/ez-nem-turelem-hanem-behodolas

http://www.erdely.ma/tanulnunk-kell-elodeinktol-megmaradni-csak-kereszteny-osszefogassal-lehet/

----------------------------------

https://unitarius.org/unnepi-konferencia-az-orszaghazban-a-vallasszabadsag-eve-alkalmaval/

Ünnepi konferencia az Országházban a Vallásszabadság Éve alkalmával

ParlamentA Magyar Unitárius Egyház, partnerségben az Országgyűlés Hivatalával ünnepi konferenciát szervezett 2018. március 9-én, az Országháza Felsőházi üléstermében. Az emlékkonferencia újabb kiemelkedő állomása az egész éven át zajló jubileumi rendezvénysorozatnak. Az idei év kezdetén Bálint Benczédi Ferenc, a Magyar Unitárius Egyház püspöke 2018-at a Vallásszabadság Évének nyilvánította, ami által az unitárius egyház az 1568. évi Erdélyi Országgyűlés vallásügyi törvényalkotását kívánja méltatni. A világon először ugyanis Tordán nyilvánította ki az Országgyűlés, a gyülekezetek szabad lelkészválasztásának jogát. A Vallásszabadság Évének elnevezett jubileumi év mostani konferenciája egyben tudatosítani kívánja Magyarország Országgyűlésének február 20-án elfogadott ünnepi törvényét, ami által méltatta az erdélyi jogelődje 450 éves döntését, kinyilvánítva, hogy a vallásszabadság kihirdetése kiemelt nemzeti érték, január 13-a pedig a Vallásszabadság Napja.

A mintegy 500 résztvevős rendezvényre 340-en érkeztek különböző erdélyi unitárius egyházközségekből, akik a magyarországi unitárius egyházkerület képviselőivel és rangos politikai-közéleti meghívottakkal közösen hallgatták meg az előadásokat.

Az ünnepi konferencia áhítattal kezdődött, amelyen Kászoni-Kövendi József, a Magyar Unitárius Egyház Magyarországi Egyházkerületének püspöki helynöke mondott imát.

Köszöntőbeszédében, Kövér László, Magyarország Országgyűlésének elnöke elmondta, amit a történelem a magyarságtól elvett, azt a kultúra igyekezett visszaadni. A magyarság idegen erők fennhatósága alá került, de a Kárpát-medencében megtartó ajándékot kapott Európától, a reformációt, de adta is cserébe a vallásszabadságot.

Ezután Lázár János, a Miniszterelnökséget vezető miniszter köszöntőjében kifejtette, a tordai vallásszabadság alakítója volt a sajátos európai életformának, az nem csak hordozta, hanem formálta azt, amit ma úgy hívunk: európaiság.

Kovács István, a Magyar Unitárius Egyház közügyigazgatója, köszöntőbeszédében elmondta, hogy a február 20-án Torda szellemisége költözött be az Országházba. A tordai szellemi kincs 450 év után méltó helyére került, s fokozatosan közkinccsé válik.

A konferencia alkalmával négy előadásra került sor, a következők szerint:

TörvényHorn Ildikó, az ELTE Középkori és Kora Újkori Magyar Történeti Tanszékének tanszékvezetője Az 1568. évi tordai országgyűlés vallásügyi határozatának jelentősége, eszmeisége és történelmi korviszonyai címmel tartott előadást. Az előadó elmondta, hogy a vallási türelem elve az erdélyi fejedelmek hűségesküjének visszatérő mozzanata volt, s ezáltal bizonyítható, hogy ez eszme a korabeli erdélyi gondolkodás meghatározó, szerves részét képezte.

Kovács Sándor, a kolozsvári Protestáns Teológiai Intézet Unitárius Kara egyháztörténelem tanszékének oktatója Az Unitárius Egyház a magyar nemzet, a művelődés és az oktatás szolgálatában címmel tartott előadást. Az egyetemi oktató előadásában olyan személyiségek élettörténetén keresztül emelte ki az unitárius egyház közszolgálati szerepét, akiket méltatlanul feledett el az utókor, de akik közösségmegtartó és -építő szolgálatukkal elévülhetetlen érdemeket szereztek.

Rácz Norbert Zsolt, a Kolozsvár-Belvárosi Unitárius Egyházközség lelkésze A vallásszabadság a tordai vallásügyi törvénytől a 21. századig című előadásában kifejtette, a szabad vallásválasztás eszméje hosszú történelmi fejlődésen ment át. Ebben a fejlődési folyamatban viszont minden kétséget kizáró módon, az 1568-as tordai törvény korát megelőző mérföldkő.

Czire Szabolcs, a kolozsvári Protestáns Teológiai Intézet Unitárius Kara bibliai tanszékének oktatója A magyar unitárius hitelvek sajátosságai című előadásában négy témát vázolva mutatta be az unitárius vallás alapvető hitelveit. Az egyetemi oktató szerint az unitáriusok viszonya a kereszténységhez olyan, mint a székelyek viszonya a magyarsághoz. Azonosak, de mégis másak.

Az előadások után Elekes Botond Áron, a Magyar Unitárius Egyház Magyarországi Egyházkerületének főgondnoka, a konferencia levezető elnökeként összegezte az elhangzottakat.

A konferencia végén Csete Árpád, az Unitárius Lelkészek Országos Szövetségének az elnöke osztotta meg gondolatait a jelenlevőkkel, majd Bálint Benczédi Ferenc, a Magyar Unitárius Egyház püspöke Isten áldását kérte a jelenlevőkre. A konferencia a Himnusz eléneklésével zárult.

A kötött program után állófogadásra került sor az Országházban.

A mai jubileumi ünnepség a Pesti Vigadóban ünnepi gálaműsorral folytatódik.

Budapest, 2018. március 9.

A Magyar Unitárius Egyház Sajtóosztálya

-----------------------------------------------------------

Tájékoztatás az 1568. évi tordai vallásügyi törvény jelentőségéről és a Vallásszabadság Napjáról szóló törvény Országgyűlés általi elfogadásáról

Országgyűlés jegyzőkönyve - felszólalások - szavazás!  - archívum 

Főtisztelendő, nagytiszteletű és tisztelt címzettek!

 

Örömmel osztom meg egyháztársadalmunkkal a jó hírt: a tegnap (február 20.) 16 óra 9 perckor Magyarország Országgyűlése egyhangúlag elfogadta a T/19859. számú törvényjavaslatot Az 1568. évi tordai vallásügyi törvény jelentőségéről és a Vallásszabadság Napjáról. (A törvény szövegének hivatalos forráshelye: http://www.parlament.hu/irom40/19859/19859.pdf.)

A szóban forgó ünnepi emléktörvény előterjesztése és elfogadása az országgyűlésben képviselt pártok teljes egyetértésével történt, akik ezáltal közösen méltatták a 450 évvel ezelőtti tordai országgyűlési törvényalkotás emlékét, ugyanakkor január 13-át a Vallásszabadság Napjává nyilvánították.

Köztudott az emléktörvény kezdeményezésének közvetlen előzménye: egyházunk javaslatára és szervezésében 2018. január 13-án az erdélyi magyar és szász evangélikus egyházak közösen ünnepi előterjesztést intéztek Magyarország Országgyűléséhez, Romániai Parlamentjéhez és az Európai Parlamenthez.

 

E jeles törvényalkotásról készített sajtóközleményünk egyházunk honlapján – és alább bemásolva – olvasható: http://unitarius.org/vallasszabadsag-napjava-nyilvanitotta-magyarorszag-orszaggyulese-januar-13/

  

Ugyanerről az eseményről az MIT és az Országgyűlés Sajtóirodája a következő közleményt bocsátotta ki:

http://www.parlament.hu/-/a-vallasszabadsag-napjava-nyilvanitotta-az-orszaggyules-januar-13-at?inheritRedirect=true&redirect=%2F


A törvény szövege itt olvasható: http://www.parlament.hu/irom40/19859/19859.pdf.

 

A törvényjavaslat előterjesztéséről, méltatásáról és megszavazásáról készített hivatalos filmfelvétel az Országgyűlés honlapja Jegyzőkönyvek rovatának Ülésnap felszólalásai fejezetben található (2018. 02. 20-i ülésnap), a 7 óra 21 perc 40 másodperctől kezdődő részben: http://sgis.parlament.hu/archive/playseq.php?date1=20180220&time1=075011&offset1=000530.00&date2=20180220&time2=075011&offset2=111225.00&type=real  

 

A fenti tájékoztatást személyes vallomással zárom: jó érzés magyar unitáriusnak lenni! Istené a dicsőség!

 

Tisztelettel: Szabó László

 

 

Sajtóközlemény

A Vallásszabadság Napjává nyilvánította Magyarország Országgyűlése január 13-át

 

A február 20-án tartott parlamenti ülésnapon Kövér László házelnök előterjesztésére, ötpárti konszenzussal fogadta el Magyarország Országgyűlése azt a törvényt, amely egyfelől a magyar nemzet szellemi öröksége részének tekinti az 1568. évi tordai országgyűlés vallásügyi határozatát, másrészt a 450 évvel ezelőtti törvény kihirdetésének napját – január 13-át – a Vallásszabadság Napjává nyilvánítja. E mai döntés előzményét képezi a Magyar Unitárius Egyház által kezdeményezett és az erdélyi református, illetve a magyar, valamint a szász evangélikus-lutheránus egyházak elöljárói által is aláírt előterjesztés, amelyet 2018. január 13-án, Tordán, a vallásszabadság ünnepe alkalmával adott át Kovács István, a Magyar Unitárius Egyház közügyigazgatója Magyarország Országgyűlése, Románia Parlamentje, valamint az Európai Parlament jelenlevő képviselőinek.

Az ünnepi törvényhozás rendjén Kövér László, Magyarország Országgyűlésének elnöke elmondta: „E törvénynek köszönhetően a reformáció különböző ágai szabadon és békés úton alakulhattak önálló egyházzá, amelynek eredményeképpen későbbi évtizedekben kialakulhatott a négy bevett vallás rendszere.” Majd hozzátette: „Mindezek által Erdély a vallásszabadság és a felekezeti türelem földjévé vált, menedéket nyújtva a más országokból elüldözötteknek is.”

Az ünnepi törvény méltó főhajtás az 1568-ban, Tordán elfogadott vallásügyi törvény előtt, amely a világon először mondta ki a modern demokrácia egyik alapértékét, a szabad vallásgyakorlás jogát. A ma elfogadott törvény indoklása szerint „… a tordai törvényben foglalt eszmeiség, a közösség vallási önrendelkezése a modern demokrácia egyik előzményeként is értékelhető, amely a történelmi fejlődés során a nyugati civilizációban általános elismerést nyert, és amelyet méltán tekinthetünk a keresztény Európa egyik alapértékének.”

Az ünnepi eseményen a mintegy negyven unitárius képviselő mellett, részt vettek az erdélyi magyar és szász történelmi protestáns egyházak képviselői is.

A ma elfogadott törvény történelmi jelentőségének tudatosítása érdekében március 9-én Budapesten, jubileumi konferenciára kerül sor az Országházban, amit ünnepi gálaműsor követ a Pesti Vigadóban.

http://www.parlament.hu/-/a-vallasszabadsag-napjava-nyilvanitotta-az-orszaggyules-januar-13-at?redirect=http%3A%2F%2Fwww.parlament.hu%2Fnyitolap%3Fp_p_id%3D3%26p_p_lifecycle%3D0%26p_p_state%3Dmaximized%26p_p_mode%3Dview%26_3_redirect%3D%252F%26_3_keywords%3Dvall%25C3%25A1sszabads%25C3%25A1g%2Bnapja%26_3_groupId%3D10181%26_3_struts_action%3D%252Fsearch%252Fsearch&inheritRedirect=true

----------------------------

A vallásszabadság napjává nyilvánította január 13-át az Országgyűlés
450A 2018. február 20-án, délután 15:20 órától megtartott Országgyűlés, a vallásszabadság napjává nyilvánította január 13-át, annak évfordulóját, amikor az erdélyi országgyűlés 1568-ban elfogadta a tordai vallásügyi törvényt.

Az előterjesztésről, amelyet mind az öt frakció támogatott, 142 igen szavazattal, egyhangúlag döntött a Ház. Az eseményen jelen voltak a Magyar Unitárius Egyház erdélyi elöljárói is. A jogszabály szerint az Országgyűlés tagjai, „azok, akik hiszünk abban, hogy Isten a történelem ura, s azok, akik a történelem menetét más forrásból igyekszünk megérteni”, emlékezni kívánnak a tordai vallásügyi törvényre, amely a világon először foglalta jogszabályba a lelkiismereti és vallásszabadsághoz való jogot. Az erdélyi országgyűlés a reformáció eszmeiségéből fakadó törvénnyel a hitelvi sokszínűség mellett kötelezte el magát, aminek köszönhetően a reformáció különböző ágai szabadon és békés úton alakulhattak önálló egyházzá – áll a szövegben. A jogszabály azt is tartalmazza, hogy a tordai törvényben foglalt eszmeiség, a közösség vallási önrendelkezése a modern demokrácia egyik előzményeként is értékelhető, amelyet méltán tekinthetünk a keresztény Európa egyik alapértékének.

Kövér László házelnök, Gulyás Gergely Fidesz-frakcióvezető, Szászfalvi László, a KDNP frakcióvezető-helyettese, valamint Hiller István MSZP-s, Szávay István jobbikos, valamint Ikotity István LMP-s képviselő előterjesztése a kihirdetését követő napon lép hatályba.

Az indoklás szerint a tordai vallásügyi törvény által Erdély a vallásszabadság és a felekezeti türelem földjévé vált, menedéket nyújtva a más országokból elüldözötteknek is. Az erdélyi törvényhozó testület döntése meghaladta az 1555. évi augsburgi béke által előirányzott „akié a terület, azé a vallás” elvet, és olyan békés felekezetközi viszonyokat teremtett, amelyekhez hasonló Európában csak nyolcvan esztendővel később, a harmincéves háborút 1648-ban lezáró vesztfáliai békekötés után alakulhatott ki.

(Ezt a cikket a Krónikáról másolták: https://kronika.ro/erdelyi-hirek/a-vallasszabadsag-napjava-nyilvanitotta-januar-13-at-az-orszaggyules)

További cikkek:

http://www.origo.hu/itthon/20180220-a-vallasszabadsag-napja-lesz-januar-tizenharmadika.html

http://reformatus.hu/mutat/14808/

https://www.bama.hu/kozelet/helyi-kozelet/hoppal-peter-tordai-torveny-mindannyiunk-buszkesege-1258745/

https://www.hirado.hu/kulfold/cikk/2018/02/16/

https://www.teol.hu/orszag-vilag/vallasszabadsag-napjava-nyilvanitotta-januar-13-parlament-1032033/

https://www.magyarkurir.hu/hirek/a-vallasszabadsag-napjava-nyilvanitotta-januar-13-at-parlament


----------------------------

Ünnepi Istentisztelet a 450 éves évforduló alkalmából - Torda 2018. január 13:

A Duna televízió közvetítése az ünnepi Istentiszteletről:
https://www.mediaklikk.hu/video/miseistentisztelet-kozvetites-hatarontuli-unitarius-vallasszabadsag-unnep-es-istentisztelet-torda/

 

-------------------------