Lakatos Csilla miskolci lelkésznő bemutatkozása az Unitárius Élet folyóiratban.

Új gyülekezet, új lelkész

A Magyarországi Unitárius Egyház legújabb segédlelkészeként, az alakulóban levő Miskolci Unitárius Egyházközség megbízott lelkészeként hittestvéri szeretettel üdvözlöm az Unitárius Élet Olvasóit.

A Hargita megyei Homoródszentmárton­ban születtem, Brassóban nevelkedtem és itt jártam általános iskolába. Középiskolai tanulmá­nyaimat a székelyudvarhelyi Benedek Elek Ta­nítóképzőben végeztem, és ezért különös kapcsolat fűz a Székelyföld szívében levő város­hoz, és annak szellemiségéhez. 1995–1998 között édesapám szülőfalujában, a Brassó megyei Olthévízen tanítói állásban dolgoztam, és itt kerültem szorosabb kapcsolatba az egyházi mun­kával. Az Országos Dávid Ferenc Ifjúsági Egylet akkori munkatársaival létrejött jó baráti viszony következtében több éven át táborszerve­zői munkát vállaltam, a szórványban élő unitá­rius gyermekek és fiatalok számára több ízben megrendezett szórványtáborokat szívügyemnek tekintettem. Így kerültem egyre közelebbi kapcso­latba az Unitárius Egyházzal, és azzal a szellemi­séggel, amely végül segítetett azon döntésem meghozatalában, hogy pályát változtatok.

1998 őszén felvételt nyertem a kolozsvári Protestáns Teológiai Intézetbe, ahol 2003 nyarán fejeztem be tanulmányaimat. Ezt kö­vetően a kolozsvári kórházakban végeztem kór­házlelkészi szolgálatot, amelynek során sok unitáriussal kerültem kapcsolatba, s az õ segítsé­gükkel olyan csodálatos tapasztalattal gazdagod­hattam, mely minden bizonnyal még nagyon sokáig elkísér munkámban. Tulajdonképpen en­nek hatására kezdtem el foglalkozni a lelkigondozás problémakörével s iratkoztam be pszichológia szakra. Ugyancsak ebben az évben kerültem szoros kapcsolatba az Észak-Erdélyi szórványgyülekezetekkel, néhány hónapig a

besztercei, kidei, dési gyülekezeteknek vol­tam megbízott lelkésze.

2004 nyarán életemben új fordulat következett be. Férjemmel Miskolcra költöztünk, és azóta itt, Magyarországon élünk, jómagam a Magyaror­szági Unitárius Egyház jóvoltából a Miskolcon és környékén élő unitáriusok lelkipásztora lettem. Az elmúlt hónapokat a miskolci szórványegyház­község önállósulását, megalakulását elősegítő munka jellemezte. Híveinkkel ez idáig havonta egy alkalommal tartottunk istentiszteletet, a jövőre vonatkozó tervünk az, hogy ezt a számot ket­tőre emeljük és más alkalmakkor is, többször együtt lehessünk. Istentiszteleti alkalmakkor a miskolci belvárosi, Hunyadi utca 8. szám alatti evangélikus egyházközség imatermében talál­kozunk, de az ún. szórványgondozói munka tulaj­donképpen a meglátogatott családok otthonában folyik. Gyülekezetünket nem a nagy létszám, de sokkal inkább a lelkes együttműködés, a tiszta lelkű egymáshoz közeledés szándéka, s így igen meghitt, kellemes hangulat jellemzi.

Ezúton tisztelettel kérek minden kedves Olva­sót, hogy amennyiben ezen a környéken olyan uni­táriusokról lenne tudomása, akik ez idáig nem vették fel a kapcsolatot egyházközségünk­kel, úgy legyenek segítségünkre a nevek, cí­mek esetleg telefonszámok megszerzésében, hogy híveink újból kapcsolatba léphessenek az egy Istent hirdető, az Isten országát munkáló egy­házzal, saját lelkük gazdagodására, s gyülekezeti életünk felvirágoztatására.

Lakatos Csilla, lelkész, Miskolc

2005. január–február UNITÁRIUS ÉLET