TARTALOM

(a művek szövegéből vett részletek alapján összeállított ismertetővel)

RÖVID MAGYARÁZAT

arról, hogyan hamisította meg az Antikrisztus az igaz Istenről szóló tanítást, és Krisztus az ő hívei által miképpen
állította vissza az ő mennyei szent Atyjáról, önmagáról
és a Szentlélekről szóló tudományt, feltárva
számunkra annak értelmét

HAT SOR VERS (3) Felséges fejedelmünknek és urunknak,
II. Jánosnak, Magyarország, Dalmatia, Horvátország, stb.
Isten kegyelméből vá­lasztott királyának címerére.

ELÖLJÁRÓ BESZÉD (4) Isten templomának épülésére egyszerűen és röviden megmutatjuk ez írásban

1.       hogyan homályosította el az Antikrisztus által a pokolbeli ördög az Isten igaz ismeretét, és miképpen terjedt el ez a hamis tan lassan-lassan;

2.       hogy miképpen romlott az meg és romlik továbbra is naponként az ő hatására. Továbbá

3.       bemutatjuk az Atya Istenről és az ő fiáról, a Jézus Krisztusról és a Szentlélekről való igaz tudást;

4. és hogy a tanítók ilyen összetűzése közepette mihez tartsa a keresz­tény ember magát, hogyan járhat bátran az üdvösség útján, az Isten igazságát tanúsítva.

ELSŐ RÉSZ (7) Semmi sem nyilvánvalóbb és világosabb az egész szentírásban, mint az egy Istenről szóló tanítás.

MÁSODIK RÉSZ (27) melyből kiderül, hogyan megy Krisztus a végéről az elejére a jelenben, és építi fel az ő anyaszentegyházát. (A reformáció története.)

HARMADIK RÉSZ (50) Szent János tizenhetedik részének (Az az örök élet, hogy megismerjenek téged, mint egyedüli igaz Istent és akit elküldtél, a Jézus Krisztust) magyarázata az azonos értelmezést valló erdélyországi tanítók egy Atya Istenről és az ő fiáról, a Jézus Krisztusról, és az ő szent Lelkéről szóló hitvallásának bizonyítására és erősítésére.

Vallástétel

1.       Az egy Atya Istenről

2.       Az Atya Isten Fiáról

3.       A Szentlélekről

Első prédikáció az Atya Istenről (54)

1.       Melyek azok a tulajdonsá­gok, amelyekben az Atya Isten különbözik a Fiú­tól?

2.       Milyen különbség van a mi tanításunk és az Antikrisztus kitalált tanítása között?

3.       Mi a haszna e tanításnak?

Második prédikáció az Atya Isten szent Fiáról, a Jézus Krisztusról (61)

1.       Milyen jelzőkkel illeti a szent­írás Isten Fiát, amik sem az Atyára, sem a Szent­lélekre nem ille­nek?

2.       Miben különbözik Krisztus attól, amiket az Antikrisztus róla állított?

Harmadik prédikáció a Szentlélekről (69)

1.       Miért nem tesz említést Krisztus a Szentlélekről?

2.       Isten igéje szerint mit kell hin­nünk a Szentlélekről?

3.       Az Antikrisztus taní­tása a Szentlélekről – hogy így az igazat a hamistól meg tudjuk különböztetni.

UTOLSÓ RÉSZ (75) Tanácsadás arra, hogyan tud a hű keresztény a sok vélekedéstől megszabadulni, az igaz értelmezés mellett megmaradni, és az üdvösség útján bátran járni.

AZ ELLENFÉL EGYIK ERŐSSÉGÉRE VALÓ FELELET (91)

RÖVID ÚTMUTATÁS

az Isten igéjének helyes értelmezéséhez,
mostanában a szentháromságról támadt vitának
megértéséhez és megítéléséhez.

AZ ISTENFÉLŐ ÉS IGAZ NEMESFÉRFIÚNAK, MIKOLA FERENCZNEK (2) (ajánlás)

RÖVID ÚTMUTATÁS (7) Az Isten igéjének helyes értelmezésében, a Szentháromságról mostanában támadt vitának megértésében és megítélésében hasznos és szükséges. A kezdet igéjéről, ill. a testi és lelki teremtésről.

Hogy a babilóniai fogságból megszabadulhassunk, és az írás igazi értelmét megérthessük és követhessük, ezeket véssük eszünkbe, amint alább következnek rend szerint (47):

1. Az írásban kettőre kell néznünk. Először, ami Istenre vonatkozik, másodszor, ami ránk, emberekre vonatkozik.
2. Vannak tanítások a szentírásban, amik a külső emberre vonatkoznak, mások pedig a belsőre.
3. Az Új- és Ótestamentum között való különbség megértése nagy világosságot ad az egész derék szentírásnak. 1. Néhány különbségre mutatok rá az Ó- és Újtestamentum között. 2. Szólok arról, hogy az ószövetségi Törvényben a test igazsága volt, az Evangéliumban pedig a lélek igazsága van. 3. Az Ótestamentumban a cselekedet igazsága volt, az Evangéliumban pedig a hit igazsága van.
4. Kívánatos a szentírás nyelveze­tének ismerete.
5. Az írásban azt is figyelembe kell ven­ni, hogy az érzelmek az Isten híveiben mikor, miképpen, mi okból szólalnak meg.
6. Válaszolok arra, hogyan kell Mózest és a Prófétákat értelmeznünk.
7. Néha az írás úgy szól, ahogyan azt mi látjuk, néha pedig ahogyan az igazságban áll az Isten előtt, főképpen amikor a parancsolatokról és ígéretekről van szó. (Summa: ami külső, látható dologról szól az írás az csak kifejezés és jelkép, és addig szolgál, míg azok, amiket jelképez, meg nem valósulnak.)
8. Mindent, ami a zsidó nép között történt, a példának felhozott tetteket, a nekik adott törvényt és Isten egyéb beszédét szükség, hogy jelképes értelemben fogjuk fel, és nem úgy, mint ahogy az igék­ elbeszélik külső értelemben. (Summa: ha mi a Krisztus titkait meg akarjuk érteni három dologra nézzünk: születése előtt mi volt jelképesen; születése után az ő testében; feltámadása után lélekben.)
9. Meg kell értenünk, hogy az Isten az ő igéjében és tanításában nekünk adja önmagát, és a mi természe­tünk­höz mérve szól a mi értelmünkhöz, holott ő természeté­ben különbözik mitőlünk, és az ő gondolatai a mi gon­dolatunktól oly igen távol vannak, mint a menny a föld­től.

10.   Figyelembe kell ve­gyük, hogy Mózest Krisztus­sal, a Törvényt az Evangé­lium­mal össze ne vegyítsük és zavarjuk, miképpen mos­ta­nában sokan teszik.

PÉLDA AZ EMLÍTETT SZABÁLYOK SZERINT VALÓ ÍRÁSMAGYARÁZATRA (85) „Mondá az Elohim: Teremtsünk embert a mi képünkre és hason­latosságunkra.” Kérdések:

1. A név „Elohim” mit jelképez?
2. Az ember teremtésében miért van az Isten többes számban?

3.       Miben áll az Isten képe és hasonla­tos­sága, melyre az ember teremtetett?

Conclusio (99)